Célzott fejlesztésekre és ismeretterjesztésre, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint pénzre is szükség van ahhoz, hogy számottevően javuljon a kézhigiénés complience és az antibiotikum-felhasználás az intézményekben.
Olyan, a biztonságos betegellátást motiváló rendszer kialakításán dolgoznak, amely honorálja azokat az intézményeket, amelyek a problémák őszinte feltárására és a hibák kijavítására törekszenek.
A nem várt egészségügyi események kezeléséről, a hazai hibakultúráról, a működési standardokon alapuló felülvizsgálatban rejlő lehetőségekről dr. Belicza Évát, a BELLA-program szakmai vezetőjét kérdeztük.
Tervezett, de elmaradt műtétek, betegesések, kórházban szerzett felfekvések. Csupán három terület a nemkívánatos események hazai jelentési rendszeréből, amelyben a gyűjtött adatok alapján egyelőre viszonylag kevés elemzés született, ám a levonható tanulságok az egészségügyi intézmények számára igencsak jól használhatók.
Bár attól még távol vagyunk, hogy kijelenthessük: lassan gyökeret ver kis hazánkban a felelősök helyett az okok kerésére koncentráló, a betegek biztonságát szem előtt tartó egészségügyi ellátás, a nemkívánatos események jelentési rendeszerének hazai bevezetése óta már csaknem 3300 esetleírást küldtek be a programhoz csatlakozott intézmények.
A betegek nagyon jól tudják, hogy míg velük foglalkoznak odabent, kint zajlik az élet a folyosón; gyakorta megélik, ha egyikük-másikuk ingerültté válik, agresszív, akár lökdösődik is – és ezt a hangulatot nehéz nem tovább közvetíteni. Forráshiányos időszakban mégis különösen nagy luxus, ha az egészségügyben dolgozók nem fordítanak kellő időt arra, hogy betegeik együttműködjenek és benne is maradjanak a nekik rendelt terápiában. E nélkül ugyanis nemcsak a gyógymód nem éri el a kívánt hatást, de komoly összegek is veszendőbe mennek.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?